NEXON Akadémia főoldal
   
RSS-Rendezvények
ELÉRHETŐSÉG BELÉPÉS GY.I.K. REGISZTRÁCIÓ INFORMÁCIÓ
NEXON Akadémia bérletHR, MunkaügyBérügyviteli képzésekOKJ-s képzésekSzoftveres képzésekTréningekGazdasági szakterületJogi szakterületKöltségvetési szektor
Főoldal :: Bérügyviteli képzések :: Hírek :: A Országos Bérügyviteli Bajnokság második fordulójáról
BerTb június 01.Hír
Észrevételek, kifogások és válaszok a negyedik OBB első fordulójának feladataihoz
A feladatok kidolgozását végző szakértők – felhasználva az eddigi OBB-ék tapasztalatit is – igyekeztek rendkívül körültekintő ódon megalkotni a forduló feladatait. Minden bizonnyal ennek döntő része volt abban, hogy az első forduló kapcsán mindösszesen néhány észrevételt kaptunk.
tovább >>

BerTb június 01.Hír
Lezajlott a negyedik alkalommal elindított Országos Bérügyviteli Bajnokság első fordulója
A NEXON április közepén ismét útjára indította – a 2 millió forint összdíjazású – IV. Országos Bérügyviteli Bajnokságot, amely élvezi a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai támogatását is.
tovább >>

BerTb október 22.Hír
Összefoglaló a Bérügyviteli Bajnokság negyedik fordulójáról
FANTASZTIKUS EREDMÉNYEK SZÜLETTEK! Kialakult a 30 főből álló élmezőny!
tovább >>

BerTb július 02.Hír
A Országos Bérügyviteli Bajnokság második fordulójáról
A második forduló feladatai május 15-én kerültek nyilvánosságra, a megoldásra egy hónap állt rendelkezésre. A forduló elsősorban a családi adó- és járulékkedvezménnyel, a kedvezmény elszámolásával, illetve bevallásával foglalkozott.
tovább >>

BerTb június 05.Hír
Lezajlott a harmadik alkalommal elindított Országos Bérügyviteli Bajnokság első fordulója
A NEXON április 15-én útjára indította - a 2 millió forint összdíjazású - III. Országos Bérügyviteli Bajnokságot, amely élvezi a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai támogatását is.
tovább >>

 
Hírek

A Országos Bérügyviteli Bajnokság második fordulójáról

2015-07-02 10:39:25 - BerTb
 

A második forduló feladatai május 15-én kerültek nyilvánosságra, a megoldásra egy hónap állt rendelkezésre. A forduló elsősorban a családi adó- és járulékkedvezménnyel, a kedvezmény elszámolásával, illetve bevallásával foglalkozott.

A 20 pontot érő első feladat az apákat gyermeke születése esetén megillető pótszabadság kérdéskörére fókuszált (foglakoztatási jogviszony; a pótszabadság mértéke; a jogvesztő határidő; időarányosítás; a megtérítés intézése, gyakorisága, elszámolhatósága és kifizetése; mellékletek csatolása).

Az 50 pontot érő második feladat három részből állt:

  1. feladat (16 pont): Egy korlátolt felelősségű társaság alkalmazottjára vonatkozó alap- és kiegészítő információk alapján meg kellett határozni, hogy milyen összeget kell szerepeltetni a dolgozó (1453) bevallásának egyes oszlopaiban.
  2. feladat (17 pont): Kiindulva az A) feladatban ismertetett munkavállaló státuszából, a feladat szerkesztői azzal a feltételezéssel éltek, hogy „a példában szereplő dolgozó várandós, és a várandóság 91. napja 2014. október 31-e volt”. A megadott információk alapján meg kellett határozni a dolgozó adóbevallásában szerepeltetendő adatokat!
  3. feladat (17 pont): Ez a feladat azzal a feltételezéssel élt, hogy az A) feladatban bemutatott dolgozó nem várandós, hanem – legidősebb gyermekére tekintettel – 2014. júniusától nem volt jogosult családi pótlékra, de tévedésből munkáltatója részére helytelen adónyilatkozatot tett, ezért módosított adónyilatkozata alapján, meg kellett állapítani adóbevallásában szerepeltetendő helyes adatokat.

A 3. és 4. (feleletválasztós/igaz-hamis) feladatai többek közt a családi adó- és járulékkedvezmény kérdéskörét érintették.

A OBB második fordulójának eredményei

Valamennyi feladatot közel ötszázan oldották meg, akik közül 20 versenyző ért el 100 pontot, 11 fő csak egy ponttal maradt el az elérhető 100 pontos maximumtól. De 100-at is meghaladta azon versenyzők száma, akik 90 és 98 pont közötti teljesítményt nyújtottak.

Legjobban az 1. feladat megoldása sikerült (88,5%), a leggyengébb eredmény (68%) a Feleletválasztós tesztben született.

Mind a négy feladat megoldási eredményeit tekintve a 100 pontból átlagosan 74 pontot értek el a résztvevők, ami jó és javuló tendenciának tekinthető; az első fordulóban 62%-os volt az átlagteljesítmény.

Észrevételek az OBB második fordulója kapcsán

A 20 pontot érő első feladat 10 kérdésből állt, melyek közül a 8-as feladványt rontották el legtöbben, amely a megállapította, hogy „A jogszabályban előírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre”. Ennek kapcsán – négy lehetőséget felvázolva – arra kerestük a választ, hogy kell-e, s milyen módon mellékletet csatolni a költségek megtérítése iránti kérelem benyújtásakor. Azok válaszoltak helyesen, akik „nem kell mellékletet csatolni” opciót választották.

A 17 pontot érő második feladatsor C) feladata azt a helyzetet vázolta, hogy egy vállalkozás dolgozója tévedésből helytelen adónyilatkozatot adott munkáltatójának, ezért – a módosítást követően – meg kellett állapítani adóbevallásában szerepeltetendő helyes adatokat. A feladat kapcsán érkeztek észrevételek, mely kapcsán ezúton is rögzíteni kívánjuk (a június 22-i Bérügyviteli klubon részletesen indokoltuk is), hogy a C) feladat nem hibás, megfelel a törvényi előírásoknak, csak néhány „finom részlet” elkerülte egy-két versenyző figyelmét. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 51/B. § (1) bekezdésében a jogalkotó azt a szándékát öntötte formába, hogy a magánszemély éves bevallásában az elszámolás során a FOGLALKOZTATÓ által ténylegesen, év közben érvényesített összeget kell figyelembe venni. [Tbj. 51/B. § (1): „A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában … elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni …, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató … érvényesített”.] Ennek megfelelően az adóbevallás – versenyzők által észrevételezett – 21. sorának a) oszlopába csakis a foglalkoztató által kiadott M30 igazolás adatai kerülhetnek. A munkáltató a magánszemély szabályos nyilatkozata alapján jogszerűen jár el, amikor év közben érvényesíti a kedvezményt. Jogszerű az érvényesítés, ha a bérszámfejtés megtörténtekor szabályos nyilatkozat alapján veszik a kedvezményt figyelembe. Ha az egyébként jogszerű nyilatkozat nem kerül időben visszavonásra a körülmények változásakor, akkor valóban jogalap nélküli igénybevétel valósul meg, de az évközi érvényesítés ettől nem válik jogszerűtlenné! (Azok a versenyzők, akik az adóhivatal kitöltési útmutatóját használták a feladat megoldása során, szintén hibás eredményt kaptak, mert a bevallás kitöltési tájékoztatója arra ad számítási metódust, hogy a magánszemély bírálja felül, számolja át a foglalkoztató által megadott adatokat!) Mindezek alapján a bevallás 21. sorának a) oszlopában az év közben érvényesített családi járulékkedvezmény éves összesített adatának helyes értéke 237.200 forint. Volt olyan versenyző is, aki – a feladatkészítők logikájától eltérő, s általunk nem követhető módon – ugyanarra a végeredményre jutott, de a bevallás egyes soriban az általunk helyesnek tartott összegektől eltérő adatokat szerepeltetett.

Néhány versenyzőnek a Feleletválasztós teszt (harmadik feladatsor) 3. kérdése okozott komoly fejtörést, amelyben azt kellett eldönteni, hogy az alábbi állítások közül melyik nem helyes:

  1. Nyugdíjszolgáltatás esetén jövedelemként azon ekho-alap 61%-át kell figyelembe venni az ellátási alap számításánál, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15% volt.
  2. A felszolgálási díj 81%-a beszámít a nyugdíjalapba, ha a foglalkoztató megfizeti a 15% nyugdíjjárulékot a felszolgálási díj után.
  3. A főállású, havi 50ezer forint tételes adó megfizetésével a katás majdani nyugdíjának összegét 81.300,- Ft alapulvételével határozzák meg.

Volt, aki arra a következtetésre jutott, hogy „mindegyik helyes, mindegyik igaz”. Ezzel szemben mi csak a c) pontban feltüntetett feleletet („a főállású, havi 50ezer forint tételes adó megfizetésével a katás majdani nyugdíjának összegét 81.300,- Ft alapulvételével határozzák meg”) nem tartjuk helyesnek! A főállású, havi 50.000,- Ft tételes adó megfizetésével a katás ugyanis a társadalombiztosítás valamennyi ellátására és a munkanélküli ellátásra is jogosultságot szerez. Esetében a pénzbeli ellátásainak havi alapja 81.300,- Ft., ezért arányosítani kell, mivel az ellátási alap nem éri el a minimálbért. A további magyarázat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39.§ (2) bekezdésében található meg, amely szerint az arányos szolgálati idő beszámítására vonatkozó előírásokat a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembe vétele során is alkalmazni kell. [Tny. 39. § (2) bekezdés értelmében: „Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.”] A feltett kérdés c) alpontja tehát az alábbi megfogalmazásban lenne helyes: „A főállású, havi 50ezer forint tételes adó megfizetésével a katás majdani nyugdíjának összegét a 81.300,- Ft és a minimálbér arányában határozzák meg”.

Érkezett észrevétel a negyedik feladatsorhoz is (Igaz-hamis teszt). Ebben egyik versenyző a 13. pontban megfogalmazott állítást („Gyermekápolási táppénz legfeljebb a gyermek 12. életévének betöltéséig adható”) nem találta egyértelműnek, s segítséget kért annak eldöntésében, hogy „a gyermek 18 éves koráig méltányosságból adható gyermekápolási táppénzt is ide kell e érteni vagy sem”. Nos, a szülőnek beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár főszabályként a gyermek 12 éves koráig. Méltányosságból azonban a gyermek 18 éves koráig adható gyermekápolási táppénz. A kérdést készítő szakértők pont arra voltak kíváncsiak, hogy a versenyzők tisztában vannak-e azzal a körülménnyel, hogy méltányosságból a gyermek 12. életéve után is állapítható meg gyermekápolási táppénz.

A Bérügyviteli klub második rendezvénye

Az OBB második fordulóját követően ismét Bérügyviteli klubot szerveztünk június 22-én. A versenyfeladatok készítő (Józsáné Maczkó Gabriella és dr. Sümegi Nóra szakértők) egy órával több időtartamot kaptak a versenyfeladatok tartalmi elemzésére, a megoldások levezetésére és a kérdések megválaszolására. Ezt követően ismét Kovács Krisztina (UCMS – bérszámfejtési tanácsadó Partner, BGF PSZK vendégelőadó), valamint dr. Venczák Attila főosztályvezető (NAV Pest Megyei Adóigazgatósága) előadása zárta a rendezvényt.

Akik személyesen nem tudnak részt venni a klubfoglalkozáson, azok számára a klubfoglalkozásról felvétel készült, amelyet a Bérügyviteli Bajnokság weboldalán rendelhetnek meg.

 
Kapcsolódó rendezvények:
Dátum
Cím
Előadók
Információ
Jelen kategóriában nincs rendezvényünk!
Címkék:
Adókedvezmény (1), Bér- és tb. ügyvitel (89), Bérszámfejtés (123), Járulék (33), Országos Bérügyviteli Bajnokság (4)
 
Loading
Bejelentkezés
E-mail cím:
Jelszó:
 
Elfelejtettem a jelszavamat
Regisztráció
Rendezvénynaptár

 
Találkozzunk a Facebookon!



Címkék
Munkaügy (479), Gazdaság (401), Jog (201), Költségvetési intézmények (172), NEXON (162), Munka Törvénykönyve (156), Bérszámfejtés (149), NEXONbér (143), Munkabér (138), Nyugdíj (136), Egészségügy (119), Társadalombiztosítás (114), Kormány (100), Bér- és tb. ügyvitel (99), Adó 2013 (96), Cafeteria (78), Polgári Törvénykönyv (72), kkv (69), Szja (68), Önkormányzatok (68), Adó 2012 (65), Adó (64), Munkáltató (59), NAV (58), Kórházak (55), Munkavállaló (55), Költségvetés (55), Adótörvények (53), Munkaidő (50), Munkajog (50), Járulék (48), HR (48), Tréning (44), Szabadság (42), Közalkalmazottak (39), Bérkompenzáció (37), Adatvédelem (34), Áfa (34), Távolléti díj (33), Csődtörvény (31), Közbeszerzés (31), NGM (30), Egészségbiztosítás (30), Táppénz (30), Munkaszerződés (27), gyed (27), Köztisztviselők (27), Kommunikáció (26), Szociális hozzájárulási adó (26), Öngondoskodás (23), Oktatás (23), Munkahelyvédelmi akcióterv (23), Kjt (21), Társasági adó (21), Felnőttképzés (20), Dr. Dudás Katalin (19), SZÉP kártya (19), kata (19), Szakképzési hozzájárulás (19), Szakképzés (18), OKJ (17), Erzsébet utalvány (17), Munkaügyi ellenőrzés (17), Hulladékgazdálkodás (16), Cégeljárás (16), Munkaviszony (15), kiva (15), eva (15), Családjog (15), Kisvállalkozói adó (14), Környezetvédelem (14), Motiváció (13), munkaidő-keret (12), csecsemőgondozási díj (12), Időgazdálkodás (11), Rehabilitáció (11), Stressz (11), Gyógyszertámogatás (11), Közszolgálati tisztviselői törvény (11), Tranzakciós adó (11), Végrehajtás (11), OEP (11), thgys (11), Országos Bérügyviteli Bajnokság (11), Öröklési jog (10), Online marketing (10), Kiválasztás (10), Ügyelet (10), Munkavédelem (9), Adó 2014 (9), Munkabaleset (9), Közfoglalkoztatás (9), Btk. (9), Szociális ellátás (9), Havi bevallás (9), Kttv (9), Kbt. (9), Kiküldetés (8), Dologi jog (8), Számlázás (8), Szocho (8), Konfliktuskezelés (8), felmondás (7), Számvitel (7), Teljesítményértékelés (7), Könyvelés (7), Asszertív kommunikáció (7), Kereskedelem (7), Toborzás (7), Art (7), Illeték (7), NEXONhrm (7), Marketing (7), Szerződési jog (6), Felsőoktatás (6), Betegségbiztosítás (6), Kötelmi jog (6), Adó 2016 (6), Adó 2015 (6), kifizetőhely (6), Termékdíj (6), Dr. Horváth István (6), Zöld Növekedés (6), Dr. Tánczos Rita (5), persONLINE (5), Gyámügy (5), Kártérítési jog (5), Ket. (5), NEXONhr (5), Emmi (5), élménytréning (5), gyes (5), eho (5), Adókedvezmény (5), Bíróság (5), megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása (5)